23.rész - Utolsó előtti lap


Szerencsére nem Connor hívott, bár pár pecig magam is elhittem hogy miatta csörög a
telefonom.Palma volt az,sóhajtottam fel és megkönnyebbültem amikor megláttam a nevét a kijelzőn.


Ki volt az Kicsim?       Kérdezte érdeklődő tekintettel Jeff.
-Csak Palma volt de kinyomtam, ne zavarjon most minket, amit mondani akar az biztosan
várhat holnapig..


Kicsit megkönnyebbülve ám feszülten ültem le Jeffel szemben az asztalhoz, valahányszor
megszólalt egy telefon a körülöttünk lévő asztaloktól, a víz is kivert, rettentően féltem hogy
egyszer majd az enyém szólal meg Connor hívása miatt..


Az étteremben sunshit ettünk rákokkal, nyers hallal és citrom karikákkal. Eddig sohasem ettem
nyers halat de egyszer ezt is meg kell tenni. Valami furcsa kínai koktélt is szolgáltak fel a mai
főfogás mellé ami szintén nem ízlett annyira mint ahogy a sushi sem.


-Isteni volt ez a vacsora Jana, most már tényleg elhiszem hogy nem hazudtál nekem!    Mondta
hatalmas vigyorral Jeff aki már-már kótyagos volt a 3. pohár bor után.


Nem feleltem rá semmit, nem mondtam hogy: -Látod hogy igazam volt és nem hazudtam!
..mert akkor ismételtem csak hazudtam volna, inkább mosolyogtam és próbáltam jól érezni magam.


-Holnap után reggel úgy készülj hogy költözünk, végre nem kell utazgatnom és együtt lehetünk
amikor csak szeretnénk.
- Holnap után? Akkor még suli van, különben se tudom 1 nap alatt összepakolni a holmijaimat..


-Ne aggódj a ruháig és sminkeid miatt, csak a legfontosabbakat hozd magaddal, majd 
veszünk újakat.      Való igaz, Jeffnek sok pénze van nagyon jól keres és eddig sohasem voltak
anyagi gondjaink. Connor ugyan szegényebb de azt hiszem tudnék élni egy olyan emberrel
is aki nem gazdag... Számomra nem fontos a pénz!

MÁSNAP REGGEL, JANA ÉS JEFF REZIDENCIA


-Jana, ez az utolsó napod a suliba..milyen jó nem?
-Jeff!! Holnap is kell menni!
-Tudom de te holnap már nem mész be, vagy elfelejtetted? Holnap költözünk!    Mondta lelkesen
és kissé nevetve Jeff.


Reggel még vissza bújtunk az ágyba de csak pár percre, hamarosan indulnom kellett suliba.
Adott egy csókot a számra Jeff majd kezével végig simította a combomat.


Megcsókolt újra és újra én pedig mindig vissza csókoltam. Szeretem őt és ő is engem, mégis
úgy érzem hogy jelen pillanatban boldogtalan vagyok.. Én nem akarok elköltözni és azt sem
akarom hogy vége legyen a sulinak..


A hálószobai csóközön után folytattuk a konyhába.      -Most már tényleg mennem kell
suliba, de én holnap is bemegyek Jeff, holnap este pedig utazhatunk..
-Ne csináld már, minek várjunk estig? Miért akarsz te annyira bemenni az utolsó napon is?
Ekkor beugrott valami..valami ami tényleg igaz és jó kifogás arra hogy had menjek be az utolsó
napon is.


-Jeff szivem, hát a bizonyííííttvááánny!    Mondtam neki elhúzva a mondatom végét. A bizi
miatt muszáj volt bemennem a suliba, nem is értem eddig miért nem jutott az eszembe.
-Majd elküldi postán valamelyik osztálytársad, ma beszéld meg a tanároddal is!   Mondta Jeff,
ő ragaszkodott a holnap reggeli utazáshoz.


-Nem, nem szivem! Én holnap bemegyek a bizimért és ha hazajöttem akkor indulhatunk. A postán
lehet hogy elkeveredne és akkor bizonyítvány nélkül maradok..      Mondtam neki mosolyogva
majd egy csókot leheltem szájára remélve hogy ezzel meggyőzőbb leszek!
-Bánom is én! Akkor holnap suli után indulunk! 


Hát így lett utolsó napból utolsó előtti. Most ne kérdezzétek hogy miért akarok ennyire bejönni
az utolsó napon is hisz nagyon jól tudjátok! Addig szeretném látni Connort ameddig csak lehet,
holnap látom utoljára és azután talán már sohasem...


Az utolsó pár hét amikor Connor csatlakozott az osztályhoz, fantasztikus volt! Boldogságot
vitt a napjaimban, ismét szerettem iskolába járni..szerettem? haha! Imádtam!       Csillant fel
a szemem amikor a mai napon belépett az osztályterembe.


Odajött hozzám és megsimította az arcom.       -Jana te ma is nagyon csini vagy! Mondta én
pedig csak hallgattam közben pedig alaposan megfigyeltem a testrészeit, az izmos karját, a
haját, a fülét, mélyen belenéztem a szemébe hogy biztosan megjegyezzem azt, majd néztem
a borostáit is mert neki még az is jól állt..
 

Szünetben szintén oda jött hozzám Connor, csak mi ketten voltunk bent a teremben, a többiek
mind az udvaron és a folyosón mászkáltak. Olyannyira közel jött hozzám hogy a hátam
koppanásig ért a szekrénnyel, ennél hátrébb már nem tudtam menni tőle.


-Connor ne csináld ezt! Én éppen próbállak elfelejteni!
-Ugyan miért akarnál már elfelejteni hisz tudom hogy te is érzem irántam valamit!
-Lehet hogy érzek de én Jeffhez tartozom, sőt holnap el is költözök vele.  Mondtam neki
szomorúan.


-Jana ne költözz el Jeffel.. Inkább költözz el velem, költözzünk el egy másik városba, keresünk
munkát és boldogan élünk amíg meg nem halunk!
- Connor ez nem ilyen egyszerű de ezt te is tudod. Én szeretem Jeffet!
-Ha szereted akkor miért látom felcsillanni a szemet valahányszor rám nézel, akkor miért
pirulsz el ha bókolok neked és miért vagy ennyire zavarban mint például most is amikor
ennyire közel állok hozzád és azt gondolod, talán most meg fog csókolni!


Bevallom rengeteget gondolok arra hogy milyen lehet Connorral, de ezek csak gondolatok
és szerencsére nem emlékképek mivel nem történtek meg és nem is fognak. Nem értem mi
van velem, talán tényleg lehet két embert szeretni? Vagy nem?

- Folyt.Köv. -