Melyik a kedvenced?
                         
Összes válasz: 2389

   Itt kérhetsz cserét vagy szólhatsz  hozzá az  oldal híreihez ha
   szeretnél. Véleményezd  a simses sorozatok újabb részeit és
   beszélgess a többi  sims fannal. A minichatben  segítséget is
   kérhetsz, valamint üzenhetsz a szerkesztőnek is.
   Gyakran ismételt kérdések és válaszok: The Sims 3
 

   Az oldal egyetlen szerkesztője: Tiffany Sims
   Email címe: tiffanysims@citromail.hu
   Az oldal nyitott: 2012.04.15.-én.
   A nyitás óta rekord látogatottsága: 868 látogató
   Mikor? 2017.01.28
   Design: Saját / Ucoz kód: Brielle




Lina, Viv, Miyu, Alfaa, ClaraAmy, Blanka, Jade, Tiffany

 
 







 
   Ezek a weblapok az  oldal  csere  partnerei. Ha  szeretnéd,
   hogy a te oldalad is kikerüljön ide,akkor a chatben kérhetsz
   cserét. Az oldalad témája bármilyen lehet, szabad hely vég-
   telen. Ha az oldal több hónapig nem frissel, lekerül a cserék
   közül. Magyar és külföldi oldalak számára is!


   
     
   
   








Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0


Ezek az aktív felhasználók böngészik jelenleg az oldalt:





Ingyenes webtárhely uCoz


23.rész



23.rész - Nem hagyhat itt vele!


Csak álltam előtte szótlanul, földbe gyökeredzett lábakkal, holott legszívesebben elfutottam
volna előle, pedig már kezdtem elhinni, hogy talán sohasem találkozunk újra. Most itt áll velem
szemben dühösen, szemei vérben folynak, ő ki a legtöbb bánatomat okozta életemben.
-Na mi az? Nem számítottál rám igaz? -öntelt vigyorát virította felém, én pedig arra próbáltam
rájönni, hogy honnan tudta meg a címemet. Ugye nem Mark mondta el neki? -Most azonnal
hazajössz velem! Hogy képzel.. -hagyta félbe mondandóját, ugyanis Teo közelebb jött hozzánk.
-Megan ki az? -mögém jött és próbált kikukucskálni a vállam felett.


Megfordultam Teo felé, majd Karenra vetettem egy pillantást és végül újra Teora néztem.
 Fogalmam sincs, hogy mit  mondjak neki. Valószínű, hogy észrevette rémült tekintetemet, nem
mondom azt, hogy nem félek és szerintem Karent is felismerte.
-Miért tetszik kint ácsorogni? Jöjjön csak beljebb! -invitálta be Karent, ami szerintem nagyon
rossz ötlet volt.
-Csak eljöttem meglátogatni Megant, már annyira hiányzott! -nézett rám, de csak úgy sütött
arcáról a hazugság. -Vagyis.. szeretnék beszélni Megannel, valami nagyon fontos dologról,
négyszemközt, ha nem bánod?! ..tudod női dolgok.


Hogy mi vaaaaannn? Ugye most nem akarja elküldeni Teot? Ugye nem? Ha egyedül hagy
ezzel a szörnyeteggel... Nem ez nem történhet meg! Teo nem mehet el! Nem hagyhat itt vele!
-Nyugodtan tessék beszélni vele, én úgyis el akartam menni a... a... az egyik haveromhoz.
-Nagyszerű! -szegezte rám szúrós tekintetét.
-Óó, azért nem szükséges, hogy elmenjél! -néztem rá miközben kétségbeesett arckifejezés
íródott arcomra.
-Nyugi cica, sietek vissza! -adott egy puszit a számra és elindult az ajtó felé.
Ha lenne egy kívánságom, most azt kívánnám, hogy bárcsak beragadna az ajtó és ne
nyitódna ki!


-Tényleg nem kell ezért elmenned! -kiáltottam utána, miközben a tenyerem elkezdett izzadni,
ami ismerős érzés volt számomra.
Egyre jobban rettegek, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül Teot maradásra bírnom.
-Megan! Női dolgokról szeretnék veled beszélni, amit nem szívesen mondanék el egy fiú előtt.
-Sietek vissza! -intett felém és átlépte az ajtó küszöbét. Mindketten hallgassuk, amint becsukódik
az ajtó, végül a kapu és látom az ablakból amint elmegy. Most egyedül maradtam Karennel.
Itt hagyott vele! Pedig ha tudná, biztos nem hagyott volna itt....

- TEO SZEMSZÖGE -


Nem is értem.. olyan furcsán viselkedett Megan! Azt hiszem meglátogatom addig Markot,
illő lenne bocsánatot kérni tőle, amiért alaptalanul vádoltam meg minap. Azért én sem gondolhattam
komolyan, hogy ő és Megan! Tiszta vicc! Remélem annyira nem haragszik rám és megbocsájt mert
az egyik legjobb barátom! Útközben veszek neki is egy sört, egyfajta békülős sör. Meg Megannek
is egy táblás csokit, hú de nagyon szeretem. Na nem a csokit, hanem Megant! Teljesen megőrjít
ez a csaj!


Ugyan elég sokat gyalogoltam de végül csak ideértem Markhoz.  Becsöngettem hozzá de
azzal ki is nyitottam a bejárati ajtót, hisz olyan mintha haza mennék, az ajtaja bármikor nyitva
áll előttem.
-Csá! Csak én vagyok az! -láttam meg a kanapén amint épp a telefonját nyomogatta.
-Hello! -köszönt kicsit flegmán, hallottam a hanglejtésében, hogy haragszik rám.
-Hoztam neked sört! Kérsz? -raktam le elé az asztalra, ő pedig azonnal elvette és
felbontotta.
-Miért jöttél?
-Figyu ne haragudj már amiért olyan bunkó voltam és, hogy azt feltételeztem rólad..
hogy te meg Megan.. Fúú nem is tudom, hogy gondoltam!


-K*va szarul esett mert tényleg nem történt közöttünk semmi! Csak barátok vagyunk!
-Tudom! Ne haragudj már! -ittam bele a sörömbe.
-Azért jó lenne ha nem játszadoznál vele, nagyon szeret téged, te meg visszamentél a
volt csajodhoz? pfff...
-Jó tudom, tudom.. de meggondoltam magam! Én Megant szeretem már és képzeld tegnap
lefeküdtem vele.
-Tényleg? -húzta fel jobb szemöldökét.
-Jaja!
-De ugye komolyan gondolod vele? Ha megtudom, hogy csak játszadozol Megannel akkor..
-Nyugi! Tényleg szeretem és komolyan gondolom. -szóltam közbe, hiszen nem lesz "akkor..".


-Nála is aludtam, csak most ment hozzá valaki így eljöttem hozzád, had beszélgessenek.
Később el akarunk menni moziba, meg figyu már! Szervezhetnénk lassan megint egy házibulit
nem? Úgy buliznék egy nagyot! Lehetne most nálam!
-És ki ment Meganhez? -kérdezte furcsán Mark, hiszen jól tudta, hogy rajta és rajtam kívül
senki sem tudja, hogy hol lakik Megan.
-Őő valami Karen vagy kicsoda, gondolom a nevelőanyja mert náluk már találkoztam vele.
-Karent mondtál? -állt fel mellőlem és idegesen túrt bele hajába.


-Jaja! Azt hiszem Karennek hívják! Ilyen fekete rövid hajú. Na de benne vagy a házibuliba?
Mikorra szervezzük?
-Akkor most Megan egyedül van Karennel? -kérdezte. (Honnan tudta meg a címét?)
-Ahan! Mert mi van akkor? -vontam vállat, nem értettem, hogy miért kíváncsiskodik ennyire
Mark. Mi van akkor, ha Megan, Karennel van?
-Azonnal oda kell mennem! -rakta le a sört az asztalra, de olyan lendülettel, hogy az le is
borult az asztalról, az üveg a padlón tört szét szilánkokra.
-Héé mi ütött beléd? -álltam fel és széttárt kezekkel, értetlenül néztem rá, de már szinte
nem is láttam, villám gyorsan suhant ki az ajtón!




-Folytatás következik-

108