Melyik a kedvenced?
                         
Összes válasz: 2232

   Itt kérhetsz cserét vagy szólhatsz  hozzá az  oldal híreihez ha
   szeretnél. Véleményezd  a simses sorozatok újabb részeit és
   beszélgess a többi  sims fannal. A minichatben  segítséget is
   kérhetsz, valamint üzenhetsz a szerkesztőnek is.
   Gyakran ismételt kérdések és válaszok: The Sims 3
 

   Az oldal egyetlen szerkesztője: Tiffany Sims
   Email címe: tiffanysims@citromail.hu
   Az oldal nyitott: 2012.04.15.-én.
   A nyitás óta rekord látogatottsága: 868 látogató
   Mikor? 2017.01.28
   Design: Saját / Ucoz kód: Brielle




Lina, Viv, Miyu, Alfaa, ClaraAmy, Tiffany

 
 







 
   Ezek a weblapok az  oldal  csere  partnerei. Ha  szeretnéd,
   hogy a te oldalad is kikerüljön ide,akkor a chatben kérhetsz
   cserét. Az oldalad témája bármilyen lehet, szabad hely vég-
   telen. Ha az oldal több hónapig nem frissel, lekerül a cserék
   közül. Magyar és külföldi oldalak számára is!


   
     
   
   








Online összesen: 4
Vendégek: 4
Felhasználók: 0


Ezek az aktív felhasználók böngészik jelenleg az oldalt:





Ingyenes webtárhely uCoz


28.rész



28.rész - Tökéletes este


Most, hogy jobban belegondoltam, talán hanyagolni kellene Rafaellel a Facebookozást,
mi van ha semmit nem változott? Jó, külsőre nagyon is sokat, de mi van ha továbbra is
bepróbálkozna és idegesítően nyomulna?! Ez pedig Teonak biztosan nem tetszene, így
azt hiszem megírom neki, hogy hiába is próbálkozik továbbra sincs esélye nálam még
akkor sem, ha sokkal helyesebb lett mint volt 5 évvel ezelőtt.
" -Figyelj.. Szerintem hanyagolnunk kellene ezt az újbóli beszélgetést, nekem már van
barátom és továbbra sem szeretnék tőled semmit! :/ "


" -Nyugi! Tiszteletben tartom, hogy van barátod, különben nekem is van csajom, úgyhogy.. "
" -És mit szól hozzá a barátnőd, hogy ilyeneket írsz nekem, hogy még mindig nagyon szép
vagyok? "
" -Neki nem kell mindenről tudnia! :D " -írta, amivel nekem még jobban meg lett róla a véleményem.
Bezártam az üzenet ablakát a jobb oldali ikszre kattintva, azt hiszem többet nem fogok neki írni.
Jobb lesz ez így, felejtsen el engem végleg!


Miután megvacsoráztunk, átöltöztünk mind a ketten és bebújtunk az ágyba. Erős karjai
szorításában pihentem meg, miközben összefontuk ujjainkat.
-Annyira szerencsés vagyok, hogy itt vagy mellettem! -szakította meg a csendet Teo, amire én
felé fordítottam az arcomat. Elkezdtem nézni a száját amikor beszélt, azt akartam, hogy
most azonnal megcsókoljon. Kívántam őt, úgy ahogy van, csókjaiban szeretnék elveszni.
-Ki ülünk a kertbe? Nézhetnénk csillagokat! Olyan szép idő van kint! -ült fel az ágyon és na
ná, hogy ki megyek vele, nem számítottam arra, hogy ilyen romantikus estének nézünk elébe.


-Van bor? -kérdezte és kinyitotta a hűtőszekrény ajtaját.
-Persze, hogy van, édes vörösbor!
El sem hiszem, hogy összebújva csillagokat fogunk nézni a kertben, miközben vörös bort
kortyolgatunk és romantikázunk.
-Ó, várj! fel kell kapjak valamit magamra! Nem mehetek így ki! -fordultam vissza az ajtóból
egy szál fehérneműben.
-Már miért ne jöhetnél? Nem lát meg senki, már sötét van! Na gyere már! -nyújtotta felém a
kezét, és konkrétan kihúzott a házból.


-Eléggé kellemetlenül érzem így magam, mi van, ha meglát fehérneműben az egyik szomszéd?
-Nem fog nyugi! Látod? Már nem ég náluk a villany, biztosan alszanak! -próbált megnyugtatni,
de én őrültségnek találtam ezt az egészet.
-Ez őrültség! -továbbra is félve lépegettem egyre közelebb a teraszhoz.
-Ne törődj azzal, hogy ki mi gondol! Most ne érdekeljen semmi, csak az, hogy mi itt vagyunk
ketten, együtt! -csavarta bele a dugóhúzót a borba és egy erőteljes mozdulattal kirántotta a dugót.
Én folyamatosan pirongtam mellette, még most sem hiszem el, hogy ilyesmire rávett, hogy így
jöjjek ki a kertbe.


-Tölthetek? -öntött a poharakba egy keveset, meg sem várva a válaszomat.
-Persze! -mosolyodtam el. -Te láttál már hullócsillagot?
-Persze, már rengeteget! -kortyolt bele poharába.
-Én még egyet sem, de nagyon szeretnék! Biztosan kívánnék valamit! -pillantottam az sötét kék
égboltra.
-Én sosem kívántam! Én nem hiszek az ilyesmikben! Attól, hogy látsz egy hullócsillagot még
nem fog teljesülni a kívánságod! -vonta fel szemöldökét.
-Nem kívántál sohasem? Hát ez, hogy lehet? -kíváncsian néztem rá. Azt hittem, mindenki kíván,
ha lát egy hullócsillagot!
-Na jó, megígérem, ha ma látok akkor kívánni fogok, de csakis a te kedvedért!
-Jessszzz! -fülig érő mosollyal néztem szemeibe.


-Akkor figyeljük az égboltot, hátha látunk hullócsillagot! -néztem továbbra is gyerekesen felfelé,
miközben Teonak esze ágában sem volt az eget nézni, ő inkább engem nézett, de én ezt nem
vettem észre.
Végig mért szemével egészen a fejem búbjától a talpamig, kezdte az illatos hajammal amit
megsimított tenyerével, simítása haladt az arcom felé, hüvelyk ujjával a számat simította. Ekkor
néztem rá, elveszve tekintetében. Tenyerét a nyakamra helyezte és megcsókolta a számat.


Félénken viszonoztam csókját, ő pedig beletúrt a hajamba, ezzel is bátorítva engem.
Az ujjai egyre lejjebb vándoroltak, végig haladt a felső testemen, a derekamon és végül a
combomon pihentette meg kezét. Továbbra is hosszasan csókolt, de nem csak a számat
hanem néha áttért a nyakamra is, ezzel nyilvánvalóvá tette számomra, hogy többet szeretne
mint szimplán csókolózni. Én is ugyan úgy szeretném ahogyan ő, ezért egyre bátrabban
viszonoztam csókjait.
Elkezdett pici apró puszikat adni az arcomra, kezdte a homlokommal, adott az orrom hegyére,
a számra és az államra is. Folytatta a dekoltázsomnál, a hasamnál ahol kissé csiklandozott is.


Lehajtotta a fehérneműm egyik pántját és azt mondta, hogy ő itt és most szeretné.
Tényleg itt akarja? Itt a kertben a szabad ég alatt? Ez tényleg őrült!
-Tényleg itt akarod? -nevettem el magam, azt hittem, hogy nem gondolja komolyan.
-Miért is ne?
-Me... -tette a kezét a szám elé.
-CSsss! -hallgattatott el majd felemelt karjaival és ráfektetett a kanapéra.
Kortyoltunk párat ismét a borból, ami még kellemesebbé tette az esténket. Pont ilyennek
képzelek el egy tökéletes estét vele. Tovább csókolt.


-Hé! Hallod ezt? Valaki kinyitotta a kaput! -álltam fel azonnal mellőle, még jó, hogy a fehérnemű
rajtam maradt.
-Csak képzelődsz! Én nem hallottam semmit! -nyúlt a kezem felé, hogy visszahúzzon a kanapéra.
-De!Nézd!Ott az árnyékuk! -néztünk mind ketten a fűre ahol az árnyak látszódtak amik egyre jobban
közeledtek felénk, valószínűleg lássák, hogy ég a kinti villany ezért gondolják, hogy itt vagyunk.
-Sziasztok! -köszöntek mindketten.

-Folytatás következik-

108