"Egy nap rengeteg gyermek születik. De amikor a tiéd jön világra, az sokkal csodálatosabb, ezernyi csodánál..."

Rengeteget éltem át én is hidd el. Rengeteg mesét lehet hallani arról, hogy hétköznapi emberekből popsztárok lesznek, szegényekből gazdagok. Az én mesém százszor hétköznapibb, minden féle sztorinál. Illetve hát a mi történetünk. Szóval érted. Marilyn LeBlanc vagyok, egy hétköznapi ember. De én magamat nem érzem annak. 

Nos, Őt a középiskolában ismertem meg. Ő Ted. Becenevén Teddy. Egy nagy iskolai baromkodás közben ismertem meg. A részletekbe nem megyek bele, de sajnos nem egy büntetést kaptunk, amiért graffiti-ztünk, meg a tanár kocsiját dobáltunk. Mindenki volt kamasz, te is. Valószínűleg.

Szóval én Ted-del vagyok teljes. Összeköltöztünk Floridába, ahol szerencsére nagyon jó az éghajlat. Legalább is annak gondoltam, de igazából dögmeleg van. Legalább nem kell fűteni. No, nem is baj, akkoriban jól megvoltam én ott.

Sokszor éreztem magam kellemetlenül, de akkor úgy gondoltam, hogy az új munkám játszik közre. Nehéz volt megszokni az új életemet, de idővel már jól éreztem magam. Végül el kellett a rosszulléteim miatt mennem az orvoshoz. Ott tudtam meg, hogy két gyönyörű ikrem fog születni.

Persze féltem elmondani Ted-nek. Azt gondoltam, hogy el fog hagyni. Nos, tévedtem, nagyon örült nektek. Én még jobban. Az életem még mesésebb lett.

Persze, a leendő nagyszülők is örültek. Én a fellegekben sétáltam. Már vártam, hogy itt legyenek ők. Először azt mondták, hogy lányok lesznek, majd azt, hogy fiúk. Engem nem érdekelt egy cseppet se, csak vártam, hogy meglegyetek.

Fiatal anyukának készültem, de bevallom kicsit csalódott voltam, hogy vége az esti buliknak és partiknak. Félig boldog voltam, félig csalódott. Lesz-e nekem ehhez energiám?

Sokat kínlódtam a gondolataimmal. Mit kezdek magammal? De szerencsére ez hamar elmúlt. Sokkal jobban éreztem magam. Mint bármikor.

Épp kint voltam a kertben, mikor bevittek a kórházba. Sok időbe telt mikor megszülettek. Az apjuk szerint hat óra, szerintem egy örökkévalóság. Kinek mi. Csak arra tudtam gondolni, hogy itt lesznek nekem.


Hazaácsingóztunk, majd megálltam gondolkodni. Ez a sok őrültség velem történik. Nehéz elgondolni. Meg minden. Most már egy csöpp kétség sincs bennem. Én vagyok a legboldogabb ember a földön a kislányaimmal. Most már érted, hogy lehet egy átlagos emberből boldog ember? Én igen. Remélem már te is.