Itt kérhetsz cserét vagy szólhatsz hozzá az oldal híreihez  ha
   szeretnél. Véleményezd a simses sorozatok újabb részeit és
   beszélgess a többi sims fannal. A minichatben  segítséget is
   kérhetsz, valamint üzenhetsz a szerkesztőnek is.



Használsz letöltött egyedi tartalmakat?
                         
Összes válasz: 574

Itt azokat a képeket láthatjátok amik legutóbb kerültek feltöl-
tésre az oldalra. Ezek a képek a szerkesztő fotói,illetve más,
sims fanok  beküldött képei.  Neked  is  van lehetőséged be-
küldeni képeket emailben: tiffanysims@citromail.hu





   Az oldal egyetlen szerkesztője: Tiffany Sims
   Email címe: tiffanysims@citromail.hu
   Az oldal nyitott: 2012.04.15.-én.
   A nyitás óta rekord látogatottsága: 868 látogató
   Mikor? 2017.01.28
   Design: Saját / Ucoz kód: Brielle




Viv, ClaraAmy, Tiffany



Ezek a  weblapok  az  oldal csere partnerei. Ha  szeretnéd,
hogy a te oldalad is kikerüljön ide,akkor a chatben kérhetsz
cserét. Az oldalad témája bármilyen lehet, szabad hely vég-
telen.Ha az oldal több hónapig nem frissel, lekerül a cserék közül. Magyar és külföldi oldalak számára is!                      











Online összesen: 2
Vendégek: 2
Felhasználók: 0






 

Ingyenes webtárhely uCoz





Valentin napi különkiadás Dominick & Maeve






A napom szokásosan telt. A könyvtári meló mellett, ma egy nyálas romantikus, s egyben misztikummal teli könyvet olvastam, ami épp annyira elterelte a figyelmemet, hogy észre se vettem Bri érkezését. Az én Valentin napom így telt minden évben. Könyvekbe merülve képzeltem el életem szerelmét, aki idén James néven futott. Igazán vonzó karakter lett a fejemben, szóval izgalmas lett tőle a történet.
- Khm. - Tudatalattim szirénázva jelzett, hogy valaki rám várakozik. Tekintetettem felpillantottam barátnőmre, aki türelmetlenül ácsorgott előttem.


 - Szia. - üdvözöltem a simet.
- Ezek a terveid mára? Olvasás? És poshadás? - csettintett a nő a nyelvével.
- Mint minden évben. Tudod, ma a szerelmeseknek vannak dolgai, nem az egyedülállóknak. - sóhajtottam mosolyogva.
- És senki nincs, akit kiszemeltél magadnak? - érdeklődött huncut vigyorral Bri.
- Miért lenne? Jaj, Bri! Ez Te vagy. Ki az a lány? - billentettem oldalra a fejem. Igen, Bri a lányokhoz vonzódik, de ezzel semmi gond nincs.
- Ez még titok, először sikerüljön a találka, utána mesélek, hogy feldobjam az estéd. - kacsintott, mire hirtelen a földre rogyott. - Mit vegyek fel? Neked olyan jó nőies kisugárzásod van, egy kislányos arccal betársulva. Áruld el a titkaid, Csillagom! - Reakciójára csak nevetni kezdtem, majd becsuktam egy pillanatra a könyvet.
- Légy önmagad! Ne rám akarj hasonlítani. - segítettem fel közben, majd érdeklődve figyeltem Bri-t.
- Rendben. - túrt bele a hajába. - Akkor nem is zavarlak tovább, majd beszélünk. Szióka! - intett egyet barátnőm, s már ki is iszkolt a könyvtárból. Brianna nem igazán kedvelt a könyvtárat, így mindig igyekezett rövidre fogni mondandóját, ha dolgoztam.


Az egész délelőttöm eltelt, sőt még a délutánba is belenyúltam, mire sikeresen kiolvastam a kb. kétszáz oldalas fantasztikus irományt. Újra lépteket hallottam közeledni, a fapadlón nyikorogva előttem elhallgattak. Óvatosan felemeltem fejemet, nem várt meglepetés termett előttem a semmiből. Dominick Yost keresztbe font karokkal vizslatott engem, elég mogorva tekintettel. Bár ez csak a szokásos viselkedésének tudhattuk be.
- Üdv. - álltam fel, mire Yost elmosolyodott. - Hűha, ma jól keltünk? - kérdeztem a könyvespolcokhoz bandukolva, ezzel helyére téve a könyvet.
- Mondhatjuk úgy is. Kérdésem, illetve inkább kérésem a következő; meló után elmehetnénk Newcrestbe, meglátogathatnánk azt a kávézót, ahol mindig lógtunk régen.


- Te meg én? - néztem rá kérdően. - Ja, harmadik kerékként csatlakoztam a kis romantikus randijaitokhoz. Clementinával töltöttetek ott sok időt. - vontam meg a vállam. - Ám legyen. Menjünk. Úgy sincs kedvem otthon ülni.
- Téves, oda Őt csak egyszer vittem el, de akkor te is ott voltál, Csillagom. - mondta továbbra is öntelt mosolyt hordozva. - Akkor egy óra múlva ott találkozunk. Gondolom nem bánja Rosa, hogy kicsit hamarabb lelépsz.
- Megoldom. - mondtam komoly hangnemben. Mire készülsz Yost?


Ahogy mondta, egy óra múlva már találkoztunk is a kávézó előtt, mindketten csinosan kiöltözve. Dominick egy számomra új mosolyt lejtett le nekem, olyan.. kedveset. Sose láttam még ilyennek. Nehezen is igazodtam ki azon, vajon mi járhat a fejében. Bár magamról sem állapítottam meg mit éreztem. Zakatolt a szívem, önkénytelenül vissza küldtem azt a jóízű mosolyt, amit ő árasztott felém.
- Ritka pillanatok egyike, amikor dresszben lát a sim téged. - fűzte le véleményét a srác, majd elkezdett felém indulni.
- Hát ezután a nap után nem is nagyon fogsz így látni mostanában.


- Kitudja mit hoz a sors, Holbrook. - Ahogy kimondta a vezetéknevem.. kellemes borzongás futott át rajtam. Elhalkuló mély hanghordozása eléggé csábító volt közelről.
- Ugyan kérlek, Yost. - kuncogtam csendben, majd megtörölve szemem sarkát, amiből egy csöpp könnycsepp is kifolyt, pedig nem mondott semmit vicceset a mellettem haladó.


 Ez a kiruccanás nem igazán barátinak tűnt. Ahogy titokban kémleltem Dominickot, mit csinál míg vár a sorban, végig jó hangulatban bíbelődött a zakójával, majd felém pillantva elmosolyodott. Olyan gyerekes, bohókás tekintettel közvetített felém a belső hangjával, hogy úgy éreztem, egy még jobban megnyíló Yost lesz ma velem egész este.


 A rendelésekkel visszatérve csatlakozott társaságomhoz. Kávét vett magának, nekem pedig édességet, bár hirtelen nem jöttem rá milyet kért. Finomnak finom volt, amint nekiestem.
- Remélem a mára nem terveztél semmilyen komolyabb programot. - nézett rám sejtelmesen Dom.
- Pedig elég komolynak számít egy kis Alkonyat maraton a tv-ben. - sóhajtottam tettetve csalódottságom.
- Majd én csinálok neked Alkonyatot. - legyintett egyet mosolyogva.
- Vámpírosat fogunk játszani, és harcolni? - Nehezen tartottam vissza a nevetésem, végül mindketten megtörtünk, és jóleső kacarászásban folytattuk a napot.


 A Nap lemenni készült, a kávézót kezdték ellepni a bulira hangolódó fiatalok tömegei, ami miatt úgy éreztem, ideje távozni.
- Biztos menni szeretnél? - kérdezte a kísérőm a hátam mögül, miközben a magassarkúm épp szét akarta már hasítani a lábam, ezért le is vettem magamról.
- Terveztél még valamit? - pördültem meg felé kíváncsian.
- Az az igazság, hogy igen. - biccentett finoman. - Mutatni szeretnék valamit, gyere. - lépett felém közelebb, majd megragadta a kezemet, s húzni kezdett magával.


Egy tavacskához vezetett, ami a kávézó mellett feküdt, csodálatos kilátást nyújtva az épület teraszáról. Csillogó szemekkel bámultam a nyugodt vizet, ami rengetegszer megnyugtatott a nehéz időkben. Yost a mögöttem bámulta szintúgy, ám egyre közelebb ért hozzám, míg hátulról át nem ölelte a derekamat. Finoman megérintettem arcát, amint előrébb hajolt a vállam felett.
- Mi a célja ennek az estének? - fordultam meg felé egész testemmel, amit tovább tartott erős karjaival. Forró teste engem is felmelegített a hűvös estén.


Ujja az államon vándorolt végig egészen az alsó ajkamig, mire a sim ejtett egy csábos vigyort felém.
- Mindig is kedveltelek, Maeve. Szeretem azt, hogy nem olyan vagy, mint a többi lány, hanem különleges, és furcsa. A furcsa pedig jó értelemben az. Talán emiatt vonzódtam mindig is hozzád. Be kell vallanom, amíg Clementinával jártam, folyton te jártál az eszemben. Ám csak most mertem igazán lépni. Maeve, - húzott közel magához Dominick. - Szeretlek! Teljes szívemből. - majd óvatosan a számhoz tapasztva ajkait, szenvedélyesen megcsókolt. Mintha erre vártam volna egész életemben.

Boldog Valentin napot Dominick verziójában!

115